MÓKUS-BIRODALOM

Mókusjelenségekről, mackóviadalokról pingvinzsargonban. Meg filmekről, zenéről és utolsósorban magamról is.

2008. augusztus 10.

Az éjjel azt álmodtam, hogy folytattam a blogírást. Még jó, hogy csak álom volt.

2008. május 24.

2008. február 8.

Gada kérésére itt van tehát az öt könyv címe, amit utoljára olvastam. Nem ábécé sorrendben, se nem kronológiai sorrendben, hanem a könyv olvasása során begyűjtögetett élmények mennyiségének csökkenési sorrendjében. Ez nem azt jelenti, hogy nem élveztem az utolsót, hanem azt, hogy túlságosan is élveztem az elsőt.

Elfriede Jelinek - Kis csukák
Anthony Burgess - Mechanikus narancs
Mihail Bulgakov - A Mester és Margarita
Dosztojevszkij - Az örök férj
Oscar Wilde - Dorian Gray arcképe

2008. január 18.

2008. január 12.

Dolgozatírás miatt NEM érdemes hajnalban felkelni, főleg ha amúgy is későn feküdtél le. Pedig ma a következőket olvastam Krúdyról, és meg is ijedtem: "Megismerkedett Spiegler Bélával, akit feleségül vett." Át kellett rágnom magam párszor ezen a nyomvadt mondaton, amíg felszínre bukkant a Bella, és elsurrogott a Béla.

Visszafeküdni vagy egy jót kávézni? Hát nyilván a második opció, MA nem engedhetem meg magamnak a lazítást, büntetésben vagyok. Megbüntetem saját magam, rászolgáltam! Muhihihihi!

2008. január 4.

Túlontúl jól teltek az év első napjai, mondhatni ennél jobban nem is telhettek volna. Ha a még hátralevő 362 napocskának legalább a fele ilyen jól fog majd telni, akkor azt mondom, hogy ÍGY érdemes élni, csakis így. Muhihi!

Na de elmúltak ezek a gyönyörteli első napok, és máris felütötte a fejét az új évvel járó új problémahalmaz is. Már leírni is unom, de valahova muszáj: mindjárt itt a szesszió, és most nem fogom annyira élvezni, ahogy eddig. Kétszer annyi ingerültség, kétszer annyi utánajárás, satöbbi. Az államvizsgáról ne is beszéljünk. Túl nagy volt bennem a lendület, most meg ott tartok, hogy lassan valami kézzelfoghatót is fel kellene mutatnom, és még nincs mit. Ez így szokott lenni ugyebár, meg úgy, hogy ejj, ráérünk arra még! Az ünnepek alatt meg nem is ettem olyan sokat, csak hogy tudjátok, sőt, meglepően visszafogtam magam a megszokotthoz képest. Hiába kacsintgattak a töltelékek meg a csokikák, nagyjából mindennek sikerült ellenállni. Remélem, hogy ezentúl is sikerülni fog. Ma meg osztálytalálkozószerűségünk lesz, amit ráadásul én szerveztem-forma. Kíváncsi vagyok (ebben az az érdekes, hogy általában nem szoktam kíváncsi lenni, és unom az ilyesmit). Na, adtam életjelet, ennyi legyen elég! És BÚÉK mindenkinek, aki megérdemli! (Tudom, hogy túl sok felkiáltójelet használok, tudom!)

Amúgy érzem, hogy jön a tavasz! Készüljetek! Gyönyörű idő van itt SzSzFKV-Udvarhelyen, rendesen tavasz-szagot éreztem ma.

2007. december 22.

2007. december 15.

2007. december 2.

Még nem írtam levelet az angyalnak, de lassan fontolóra kell vennem, hogy mit foglalok majd bele. Már úgyis régóta érlelődik, most közzéteszem a demo-listát, Kövi Sára kívánságára (is). Szóval, szeretnék magamnak:

...nem muszáj pont Karácsonyra megkapnom, de úgy... mihamarabb, ha lehet.


Opcionális:

És ennyi. Nem kell sem Volvo, sem pénz, tartsd meg magadnak! Vagy vidd olyan helyre, ahol igazán szükség lenne rá. Te Angyalka, igazán leeshetne már a hályog a fehér szemedről. Minek kell Karácsonykor is a gazdagokat kényeztetni? Ők amúgy is egész évben dúskálnak mindenben, minek árasztod el őket Karácsonykor is minden őrültséggel? És miért nem látogatsz el a szegényebb vidékekre is? Inkább nem kell nekem semmi. Mennyi év eltelt a pályafutásod kezdete óta, de nem tanulsz semmiből. Ezennel megkérlek szépen, hogy ülj le a laptopod elé, és játssz legalább egy kicsit ITT. Juttasd egy kis eledelhez a rászorulókat. Ez amúgy mindenkire érvényes, aki ezt olvassa, nemcsak Rád.

Ti amúgy mit szeretnétek?

2007. november 26.

2007. november 20.

Időpont: ma
Helyszín: az egyetem

Az egyik csoporttársam késve érkezett órára, ezért nem tudta, hogy mire szolgál az a három nyomtatott lap az asztalán. Óra végén beleolvas, majd rámnéz, és megkérdi:

Ő: Emőke, ezt te írtad?
Én: Hitler írta, b*****, Hitler!


A lapokon található szöveg ugyanis egy háromoldalas, igencsak jellemző idézet volt a Mein Kampf-ból...

2007. november 19.

2007. november 16.

Volt ma nekem egy szülinapos barátnőm, így a délelőtti heves ünneplés közepette megláttam, hogy ma kezdik vetíteni a The Invasion c. filmet a Republica moziban. Ezért kettőnk helyett is gyorsan eldöntöttem, hogy elmegyünk, és meg fogjuk nézni. Oliver Hirschbiegel rendezte, aki már bizonyított párszor hazájában, szóval gondoltam, hogy mégis 'illik' megnézni ezt is, annak ellenére, hogy amerikai cucc, és Daniel Craig is benne van (insert hányós emotikon ide). A Das Experiment meg a Der Untergang után azért mégis vannak az embernek elvárásai. Csak kár, hogy potyára, főleg ennyi pénzért!

Hamar odaértem a mozihoz, nehogy ideje előtt elfogyjanak a jó helyek. Aztán persze hamar rájöttem, hogy nem mindenki olyan hülye, mint mi, hogy hanyatt-homlok rohan, hogy megnézhesse ezt az újabb amerikai gyöngyszemet. Ahogy közeledtem az épülethez, egy gyanús férfi állt a bejáratnál. Mindenkit végigmért (persze inkább a hölgyeket), majd intézett egy-két szóta kiválasztottakhoz, persze csak különleges ínyencségeket. Elég zavarodott arca volt a faszinak, de kit érdekel ugyebár. Bemegyek, ott majd úgysem lesz ott. Dehogynem! Bejött, jegyet vett, és bent folytatta a kint elkezdett izgalmas interaktív tevékenységet. Ha egy elmebeteg az Invasion Of The Body Snatchers (a Testrablók támadása?) feldolgozására ül be, mégis milyen állapotban lesz, amikor kijön? Persze annyira nem voltam rá kíváncsi, hogy leellenőrizzem. Én nem értem ezeket az embereket. Miért nem inkább a The Notebook (Szerelmünk lapjai), és ehhez hasonló filmekre vált jegyet? Talán jót tenne neki...

Mit is mondhatnék a filmről... Mikor az összecsődült tömeg valahogy rávette magát, hogy kussoljon (ez kb. igénybe vett 15 percet), akkor már rájöttem, hogy nekem ez nem thrilleres sci-fi lesz, hanem vígjáték. A lényeg az, hogy sokat röhögtem. A sztori hihetetlenül elcsépelt (a feldolgozás ellenére), a lehető legtöbb klisét sikerült beszúrni, ezúttal is gratulálnék a készítőknek. A színészi játék is meglepően gyenge volt. Nicole Kidman egy ilyen filmben? Már elnézést... ennyire meg lenne szorulva? Vagy csak a Bond-fiú két szép kék szeme miatt? A lényeg az, hogy Kidman és filmbeli fiacskája szupermenesdit játszanak, sikerül megmenteniük az eeeegész bolygót, képzeljétek el! Valami idegen anyag megszállja az embereket, akik a matéria hatására átalakulnak (nem nevezném őket zombiknak, csak szemi-zombiknak). Az anyag bejuttatása után az áldozatnak aludnia kell, majd ébredéskor aktiválódnak a szemizombi-feature-ok. Persze hamar "beoltják" az amerikaiakat, még Kidmant is! Csak neki van annyi esze, és nem alszik el (mert sok Pepsit, meg Mountain Dew-t iszik!). Mostmár ti is tudjátok, hogy mit kell tenni, ha a földönkívüliek át akarják venni az uralmat a bolygónk felett! Persze nem létezik fertőzés immúnis személyek nélkül. Ez az immunis személy pedig természetesen Kidman fia. Azt is elárulom nektek, noha nem akarom lelőni a poént (mert poén nincs is!), hogy nemcsak a földönkívüli lények teszik természetfelettivé az alkotást. Női főszereplőnk és fia olyan autós üldözéseket és ütközéseket élnek túl, hogy én nem értem, hogy jelenthetne veszélyt rájuk holmi ócska vírus. Legalább hétszer olyan súlyosan karamboloznak menekülés közben, hogy abból négy bizonyára halálos kellett volna, hogy legyen. Sőt! Az autó fel is gyúl, fel is robban! És kiszállnak az autóból... és futnak az életmentő helikopter felé... és felugrabugrálnak a helikopterre, a vérszomjas földönkívüliek, az emberi testükkel, lemaradoznak, és igen, egy titkos, eldugott laboratóriumban sikerül kifejleszteni az ellenszert, és minden rendbe jön, és mindenki boldog, és a föld újra megmenekült, hála a...

Mondtam is a film végén, hogy kedves Oliver vajon miért nem ült otthon a hátsóján, és végezte rendesen a dolgát, ahogy eddig tette? Miért kell idáig fajulni? Miért lesz neki ettől jobb? Szerintem még az átlag amerikai polgárnak sem tetszene ez a film (hoppá, vagy igen?), nem hogy egy igényesebb európainak. Azon gondolkodtam, hogy vajon Hanekém is, az új Funny Games bemutatója után rájön, hogy ezentúl csak Hollywoodban érdemes forgatni? Már látom is a főcímet... "Új filmjével, melynek főszereplői Adam Sandler és Lindsay Lohan, végleg berobbantotta magát az amerikai köztudatba az osztrák Michael Haneke!" Insert hányós emotikon ide meeegint! Meg a dühöset is, és a szemeit forgatót is...

2007. november 12.

Szavazzatok Tőkés Lászlóra. Köszi!

2007. november 7.

 

Miért nem lövi fejbe csak saját magát, és hagyja békén az ártatlanokat? Hogy lehet valaki ennyire megőrülve? Miért történik mostanában minden egyes szent nap valami ehhez hasonló szörnyűség? Miért...? Mikor robban már fel ez a hülye bolygó a sok idiótával együtt? Nem azt mondom, hogy néhány pontban nincs igaza, de...

2007. november 6.

2007. november 5.

 

2007. november 1.

Nagy nap a mai, hiszen suliba menet (igen, én ma is órán voltam!) igencsak meglepő dolog történt. Két orrtúró, halszagú fazon között észrevettem, hogy Richard David James (ismertebb nevén Aphex Twin) is a buszon tartózkodik. Nem is egyedül. Vele volt a barátnője is. A lány 20 percen keresztül csimpaszkodott párjába, szüntelenül ajkai után kutakodva. Richard David James nagyon érdekesen volt felöltözve. Haja is igencsak egyedi volt, a már megszokott hosszúságban pompázott (valamivel a válla alatt), viszont össze volt kötve egy rikító narancssárga színű hajgumival, borostás arcát cseppnyi szakállka is ékesítette. Richard David James végig telefonon beszélt. A probléma csak annyi, hogy németül, ráadásul román akcentussal. Rendkívül gyenge német nyelvtudásával még engem is meglepett, végig azt hajtogatta, hogy "du weisst, du weisst... Ja, natürlich! O! Ja, ja!"

Szóval így nézett ki kb. az ír géniusz romániai hasonmása. Egy tongyó kis hippi csóró. Habár mi más is lehetne, hisz az igazi Richard David James is tongyó. Csak ő nem veszi igénybe R.A.T.U.C. szolgáltatásait.

 

Hihetetlen, de végre többhétnyi sóvárgás után sikerült kialudnom magam, ahogy illik. Most ébredtem meg, és csak úgy buzog bennem a tettvágy. Persze ennek a nemes célnak az eléréséhez szükségeltetett a tegnapi ultrahosszú és ultrafárasztó nap, ami végtére is kellemes volt (nem a hajnali 6-kor kelésre gondoltam). Azt se feledjük el, hogy már idejében, este 11-kor lefeküdtem. De mondom: hihetetlen, sem a nyakam nem nyomtam meg, sem a hátam nem fáj, semmi! Érzem, hogy csattogok ki az energiától.

 

Ehhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy álmodtam is. És furcsamód egyáltalán nem én voltam a főszereplő. Úgy kb. egy snittben voltam jelen, és akkor sem volt túl nagy szerepem, úgyhogy abba nem is fáradhattam bele. Az álom egy ismerősömről szólt, az ő drámája volt az egész, és elég csúfosan ért véget. Pedig akartam segíteni, bele akartam szólni, de nem lehetett. Pedig az ÉN álmom, ugyan miért ne rendezhetném úgy meg, ahogy én akarom?

Most meg egyedül vagyok a lakásban. Kint esik, ráadásul november elseje van. Idén nem világítok, csak belülről. De legalább bőven van energiám gondolkodni... És két gondolkodás között meglepem magam egy filmmel, az most jól fog esni.

 

 

2007. október 25.

2007. október 22.

2007. október 19.

2007. október 18.

2007. október 17.

2007. október 16.

Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Pont engem sznobozol le, engem, aki még tegnap egy gyenge pillanatomban arra vetemedtem, hogy megvédjelek a nyamvadt kis blogodon? Hát persze, hogy is merészkedtem beszólni mindenkinek, hogy hagyják abba Tihike gyalázását, mert nem "felnőttes" viselkedés. Mert te pontosan azt akarod, hogy rajtad gyalázkodjanak. Kellenek neked a kommentárok, kell az ezresével mérhető látogatások száma, kell a feltűnés: mert te csak így tűnhetsz ki az emberek közül. Igen, ha valaki butasággal kitűnhet, akkor neked most sikerült.

Komolyan mondom, nekem tényleg semmi bajom veled, ugyanis nem szoktam olyanokkal foglalkozni, akik nem érdemlik meg, vagy valamilyen úton-módon NEM értik meg az általam kibocsájtott gesztusokat. De most aztán kihúztad a dugót.

Nem is tudom, hogy hol kezdjem (igen, még egyszer). Talán veszem ügyesen a bejegyzést, és kitérek több pontjára is, mivel van néhány hozzáfűznivalóm az ügyhöz. Szóval mindenki dőljön hátra, mert nem lesz rövid. Lapte, te is!

Vegyük először is a helyesírást. Mivel mindenkinek sikerült kizárólag ezen az egy témán lelovagolni több mint 100 hozzászólást, akkor valószínűleg ez a legfontosabb téma ugyebár. Hogy van egyáltalán bátorsága valakinek KIFOGÁSOKAT keresgélni, és azokat mentségként felhozni arra, hogy nem tud helyesen írni? Most látom Lolka blogján is, hogy ennyivel védekezik: hogy bezzeg az iskolában annak idején… Kit érdekel az iskola? Az ABC megtanulása után aligha hiszem, hogy nagy szerepe lenne bármelyik tanintézménynek is a helyesírás elsajátításához. Beleverni senkibe nem lehet semmit. Ismerős a szó, hogy autodidakta? Számomra már az is nevetséges, ha valaki a tanárokra, meg az iskolára fogja az ilyesmit. Nem tanyán nőttetek fel, az Isten szerelmére, és még ha ott is nőttetek volna, akkor sem hozhatnátok fel ilyesmit kifogásként. Ismerek sok olyan emberkét, akik falun születtek, falun nőttek fel, falun jártak iskolába, falun tartózkodtak életük majdnem minden egyes percében, mégis helyesebben, mondhatni majdnem tökéletesen helyesen írnak. Sőt, ha tudni akarod, olyant is tudok, nem is egyet, akik úgy élték le általános iskolai életük éveit, hogy egy alkoholista magyartanár „tanította” őket az élet nagy dolgaira. És lám lám, mégis képesek helyesen írni. Mert igénylik, hogy helyesen írjanak. Nem igénylik, hogy állandóan be legyen lőve a melírozott hajuk, de azt viszont igénylik, hogy helyesen tudjanak írni. Mert valóban az, ami számít. Legalábbis eddig ez számított, a személyes belső igények. Manapság viszont, amióta megjelent az ál-intellektüell réteg, úgy látom, hogy egyre jobban az a menő, hogy „minnél” helytelenebbül, „minnél” igénytelenebbül használják az amúgy változatos, gyönyörű magyar nyelvünket. Személy szerint nekem sokkal fontosabb az, hogy valaki hogy ír, és hogy használja a nyelvet, mint az, hogy hogyan öltözködik. De félreértés ne essék, ez nem azt jelenti, hogy csak olyanokkal barátkozom, akik nyelvzsenik vagy netán irodalmárok (hajjajaj, a kultúrsznobokról ne is beszéljünk!), de ha látom, hogy valakinek problémái vannak, azon igyekszem segíteni. Rajtad nem lehet segíteni. Téged nem érdekel a segítség, hiába jártatod a szád, hogy téged mindenki csak támad, és senki sem segít. Valójában nem is akarod, hogy segítsenek, mert te ettől is különc vagy „Czika Tihamér, aki immúnis a helyesírással szemben”. Túlságosan is személyeskedem? Elnézést kérek. Itt nemcsak rólad van szó, hanem a többi hasonszőrű emberkéről is, gondolom, hogy senkit nem szükséges megnevezni, veszitek ti a lapocskát. Erről nagyjából ennyit. Nincs lelki erőm kitérni most arra, hogy helyesírásellenőrző-program, meg ilyesmi, úgyis lepereg, és már elmondták előttem páran.

Következő alpont, mi is lehetne. „Irodalmár sznobok”. Dobálóznak az elolvasott könyvek számával és nevével. Igen, képzeld el, az emberek néha szoktak kis eszmecseréket tartani, hogy azáltal egymást segíthessék a fejlődésben. Nyugaton már rég „nem menő” könyvek az itt menő könyvek? Bravó, roppant ügyeske vagy, hogy ezt észrevetted. De ha szétnézel, akkor rájössz, hogy Romániában élsz, és ez mindennel így van. Ide születtél (sajnos), és itt élsz (sajnos), de (szerencsére) bármikor elköltözhetsz innen. Felnőtt ember vagy, dolgozol, azt csinálsz amit akarsz. Hát akkor csomagolj, és menj NYUGATRA, ahol már nem trendi Popper Péter vagy Coelho. Csak számolj majd azzal is, hogy te sem leszel ott olyan „trendi”, mint itt. Csak úgy mellékesen megsúgom, képzeld el, hogy jártam filológia egyetemen. És ki nem állhattam ott az atmoszférát. De ennek semmi köze a sznobsághoz vagy Coelhóhoz. Hogy hozhatod fel a filológiát példaként valami olyasmire, amiről azt sem tudod, hogy mi fán terem? Unod Popper Pétert? Valóban annyi mindent olvastál tőle, hogy már unod? Kérdem én, hány Popper Pétert olvastál életedben? Mivel három éve volt az utolsó szépirodalmi mű, amit olvastál, és az is Wass Albert volt, gyanítom, hogy egyetlen alkotást sem olvastál tőle (apropó, egy kis mókás trivia: hi5-on láttam egy „nagyon okos”, „nagyon művelt”, „nagyon igényes” lány profilján: Favourite Books: Vass Albert). Én sem olvastam Popper Pétert, mert nem érdekel. Nem azért, mert menő, hanem egyszerűen azért, mert nem érdekel. És Coelhót sem olvastam. Ugyancsak ezekből az okokból kifolyólag. És nem is beszélek róluk, ugyancsak azért, mert NEM ÉRDEKELNEK. Pedig könnyű olvasmányok, pont neked valók. Őszintén mondom, már az is nagy szám lenne, ha tőlük elolvasnál bármit. A könyvolvasás serkenti a helyesírási készségeket. Na látod, már megint az a fránya helyesírás. Mindig ide lyukadnak ki az emberek, ejnye-bejnye. OJD-t sem olvastam, és nem is szándékozom, de valószínűleg nem fordítanám el a fejem dühösen nyáladzva, ha valaki elémbe tenne egy kötetet. Nem azért nem olvasom őket, mert tartanám értékesnek, vagy bármi hasonló, hanem mert egyszerűen megvan a saját ízlésem, és mondjon bárki bármit, én mindig is azokat fogom előnyben részesíteni. Aztán hogy éppen azok-e a „menő” alkotások a „sznob” körökben, az engem egyáltalán nem érdekel. Mondd csak, te azért nem kedvelsz valamit, mert népszerűvé válik? Bizonyára Popper Péter lenne a kedvenced, ha nem lennének vele csordultig a könyvesboltok. Bassza meg, mindjárt leszaladok a könyvesboltig, és veszek egy Coelhót, hogy hadd legyen végre igazad, ha sznobnak nevezel. Vagy nem is, álljunk csak meg! Itt somolyog a polcon egy Coelho-könyv! The Alchemist, angolul van… vajon érdemes-e nekifogni? Hát sajnos bizony ez nem segít a magyar helyesírás nehézségein. Ez a szemét Coelho! Szóval, hogy rövidre fogjam, csak annyit mondanék, hogy ha nem is vallod be, de titokban azért két The Economist cikk között kukkants bele például egy Franz Kafka, Vladimir Nabokov, Elfriede Jelinek (ohó, ez tényleg serkentene téged, nemcsak helyesírásban, hanem gondolkodásmenetben is), netán Günter Grass könyvbe. Meglepődnél te is, hogy nem vagy képes letenni őket órák eltelte után sem. Tényleg, nem kellene bevalld senkinek, mert tudom, hogy milyen ciki manapság szépirodalmat olvasni, tényleg vérciki és tökgáz meg irtóra tré, de azért úgy titokban kipróbálhatnád.

Mi történik a mai világban? Hmmm, szépirodalmat olvasok, és sajnos nem jut időm arra, hogy megtudjam, mi is történik a mai világban. A könyvet le lehet tenni, létezik olyasmi is, hogy könyvjelző (papírból, kartonból, netán egyéb anyagból készült, kis jelként használt eszköz, ami abban segít, hogy megszakíthasd az olvasást, hogy közben tájékozódhass a nagyvilágban történő eseményekről is, és miután kitájékoztad magad, nyugodtan folytathatod ott, ahol abbahagytad). Nem értenek a gazdasági élethez meg a politikához? És mi van, ha nem is érdekel? Szerintem nem filológusokból van annyi, hogy Szamost lehetne dugaszolni velük, hanem közgazdászokból. Nézd csak meg az egyetemet, szerintem ez nyilvánvaló (na de ebből külön bejegyzést írok később). Engem hidegen hagy a gazdaság is, meg a politika is, mivel szerintem ez a két terület az, ami a legminimálisabb kreativitást igényel. Bárki állíthatja azt, hogy ért a politikához, aki képes megjegyezni egy pár pártnevet és két seggformájú arcot, akiknek a nevét metonimikus logikával egy virágéhoz lehet csatolni és kész. Juppi, mekkora politikusok vagyunk, hogy átverünk mindenkit, és hogy értünk mindenhez. Ez az igazi élet, politizálni! Hagyjátok a salak irodalmat, politizáljatok! Ne írjatok helyesen, politizáljatok! Nyomjátok ki a szemét a filológusoknak, politizáljatok!

Törik a románt? Te meg töröd a magyart, és akkor mi van?

Fogalmu(n)k sincs az EU-ról? Miért, te mit tudsz az EU-ról azonkívül amit olvastál, vagy a szádba rágtak?

A nyelv egy kommunikáció csatorna. Igen, de hogy egy kis metaforikus élvezetet lopjak ebbe a száraz mondatba, csak annyit tennék hozzá, hogy a hibás nyelvhasználat és a helyesírási hibák meg patkánynak számítanak. Férges, ezernyi betegséget hordozó patkánynak, akik a TE kommunikációs csatornádat lepik el. A csatorna attól még csatorna természetesen, de ki élvezi a patkányokat kerülgetni?

Már az írásjelekkel is bajod van? meglep mert egy bizonyos szinten azért komoly embernek képzeltelek el de ez az utóbbi napokban maximálisan elmúlt azaz megszűnt vagy bármi különcnek számítottál mert néha úgy tűnt hogy valóban akarsz valamit valami újat valami frisset csak nem találod a megfelelő környezetet és a megfelelő társakat ahhoz hogy ötleteket valósíthass meg de rájöttem hogy nem akarsz semmit csak szórni a szitkokat mindenkire aki netán akarna valamit lásd olvasókör meg ilyesmi magyarban sajnos még nincs rá tökéletes szó ezért most meggyalázom nyelvünket és egy angol szót fogok használni attentionwhore tökéletes kifejezés a viselkedésedre és reakcióidra na még mindig azt mondod hogy nem fontosak az írásjelek nem gátolnak meg a szöveg helyes megértésében

Buta falusi élet? Én is városi lény vagyok, és nem is tudom elképzelni, hogy egy faluban éljem le az életem. De igenis tisztelem azokat, akik ott születtek, ott nőttek fel, akik képesek tisztelni a hagyományokat, és akik képesek feladni a mondén életvitelüket csak azért, hogy valami ráadást lophassanak be egy falu mindennapjaiba. Ha nem lettek volna falvak annak idején, akkor most neked sem lenne lehetőséged egy kozmopolita városban kozmopolitásan mászkálni és kozmopolitáskodni.

Én is szeretem a modern életet. De a modern élet az nem feltétlenül egyenlő a pénz(el)veréssel. A modern élet egy modern gondolkodási formát követel meg, ami neked, kedves Tihamér, nincs meg. Te is pont ugyanúgy egy szűk látókörű erdélyi besavanyodott magyar egyén vagy, mint bárki más. Tudom, hogy ezt roppant nehéz lehet elfogadni, mert karakteres nézeteiddel ezek ellenkeznek, de valahogy húszas éveid végére ideje lenne ezzel a tudattal megbarátkoznod. Természetesen választhatsz, hogy fel akarsz-e égetni magad mögött mindent (apád, nagyapád kultúráját), de szerintem búcsúzz el a „modernizációt Erdélynek” ideától. Te, mint nagy EU-szakértő, tudhatnád, hogy most már útlevél sem kell ahhoz, hogy elhagyd az országot. Vár Budapest, várnak a budapesti kozmopolita barátaid meg a fényes plázák, a méregdrága multiplexekkel, ahol életszagú filmeket vetítenek, vár Brüsszel, meg úgy egyáltalán: VÁR A VILÁG! Csak aztán ne csodálkozz, ha sírógörcsöktől összeroskadva araszolsz majd haza szülőföldedre, kiábrándultan panaszkodva, hogy vétettél a gyökereid, és saját magad ellen is. Abban biztos vagyok, hogy mi nem fogunk csodálkozni.

(Ui.: Sajnos nincs kedvem átnézni az írás helyességét, szóval csak kövezzetek meg, ha vétettem, vagy majd én utólag megszaggatom a ruhám szélét, jó lesz-e?)

További kellemes és modern hetet kívánok,
Csoma Emőke

2007. október 12.

2007. október 11.

Hogy hova jutott az elektronikus zenei élet napjainkban? Konkrétabban a trance műfajra gondolok, és nem(csak) zeneileg, hanem emberileg. A DJ valóban egy isten? Nézzétek meg ezt a zseniális képsorozatot, és ébredjetek, gyerekek!

 

2007. október 10.

• Mókuskereső
• 
  

• Ezt írták
• Posztmetaminimálom, scorchio: akkor most tulajdonképpen álmodsz, vagy mi is veled álmodunk, vagy... »
• Posztmetaminimálom, Relo: En olvasnam tovabbra is, ha meggondolnad magad:P »
• Posztmetaminimálom, Kamesz: ...és álmod valóra is vált :) »
• Tökéletesnek lenni, mint James Holden, Emøke: Ez már ANNYIRA rég volt. Azóta ANNYI minden változott. :D... »
• Tökéletesnek lenni, mint James Holden, spidermike: ilyet is csak egy lány írhat... =) olyan ez mint a... »

• A mókusok is ezt olvassák
• Babszeméknél indul az élet!
• Baudolino, hosszú hajjal élni jó
• Bence, csak berzenkedve
• Betond, rendkívüli!
• Bit-Blog, 0001 szakértő
• Bogiblog, akraBlog.
• Buffer Overflow
• EditÉva, épp nem forog
• Edó, buzgóságos csudaság
• Egobunker, csak őszintén
• Észak Szavakban, skandináv (b)irodalmam
• Everpoéta, még gondolkodom a jelzőn
• Felméri, ferseket firkál
• Filmidézetek, a miénk!
• Gada, mint =o=zike
• Garat gargarizálva is kiemelkedő
• Kövi Sára-féle balettiskola
• LehelemLelkem, szpiritománia
• M! Nagy, és felkiáltójeles!
• Nelli ír és nevet
• Nandyol, karikás-citromos
• Nándika, mi szem-szájnak ingere
• NobelHotep, sajnos pihenget
• Pehely-módra
• Réku mindenről, okosat-szépet
• Rékupecz lovardája
• Robi, színesen szép a blog
• Schatz narancskodik
• Szenkóbá vegyes is, finom is!
• Szomszédnéniék szerepelnek
• SultanusBeatus, vazze
• sunKissed, ahogy én szeretem
• Sütő Zsolt, a gyönyör ké(k/p)ekben önt el
• Szeklermen, miccs nélkül
• Tihi beszól, vigyázz!
• Unplugged, kritikus fenomének
• Usualvisual, megunhatatlan csoda
• Volt Nincs, van is, nincs is

• Mókusblog-archívum

Blogarchívum

• Jelen
• 2008. augusztus
• 2008. május
• 2008. február
• 2008. január
• 2007. december
• 2007. november
• 2007. október
• 2007. szeptember
• 2007. augusztus
• 2007. július
• Az összes »

Kategóriák

• Alkot(l)ásaim (4)
• Ferde Dolgok (3)
• Kritikk à la Film (21)
• Móka (14)
• Szájbontogatás (130)
• Vizuália (2)
• Zene (16)