MÓKUS-BIRODALOM

Mókusjelenségekről, mackóviadalokról pingvinzsargonban. Meg filmekről, zenéről és utolsósorban magamról is.
« Haladj, hogy lemaradj!   Verset írtunk Dezsővel »

2006. december 22.

Tökéletesnek lenni, mint James Holden
2006. dec. 22. 20:56
Kategóriák: Zene

 

Nagyon sok producert nevezhetek jónak. Rengeteg kedvencem van, néha azt sem tudom, hogy hol áll a fejem. Stílusilag azért kiéleződtek már óhajaim meg vágyaim, de néha én is meg tudok lepődni egy-egy alkotáson. Kedvenc sok lehet, de tökéletes oly kevés. Alkotni könnyű, jót
alkotni nehéz, tökéletesnek lenni pedig majdnem lehetetlen. Mégis van akinek sikerült.
Holdennek hívják, James Holden. Éveken keresztül érleltem gondolataimat vele kapcsolatban,
de úgy érzem, hogy lassan kezd letisztulni minden gondolatszál, lassan bátran kijelenthetem,
hogy ő a legjobb. Az etalon. Őt utánozni lehetetlen. Belőle csak egy van, és remélem, hogy
azt is kijelenthetem, hogy Holden örök. Igyekeztem nem túl elfogult lenni, de ez az ember
olyan koncepciókat épített fel, hogy minden igyekezetem ellenére, azt kell mondanom, hogy
megváltotta a zenei világot. Aki ismeri és aki hasonlóképp gondolkodik, az most érti, hogy
miről gagyogok itt. Ahogy érlelődtek bennem a gondolatok, arra a következtetésre jutottam,
hogy ezeket le kell írnom, tudatosítanom kell saját magamban is.


A varázsló 1999-ben kezdte "bűvész" pályafutását, amikor a Silver Planet kiadó jóvoltából kiadta az első bakelitet (Horizons/Pacific). Rögtön ekkor én még nem ismertem, de nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy az én fejembe is beköltözzön, nemcsak az elektronika világába. Semmi értelme, hogy most felvázoljam ide a Holden-diszkográfiát, inkább megosztanék pár számomra fontos alkotást. Ahogy én látom őket (és elhagyom a kronológiát, hadd sodorjanak inkább az érzések). A Break In The Clouds - igazi progressive gyönyör, csak úgy tolonganak az emlékek a fejemben ezzel kapcsolatban. Semmi "eseményhez" nem köt, csak úgy a saját kis lelkivilágomban jelent ez nagyon sokat. Senki nem kell tudjon róla, hogy miért vagy hogy. Én sem tudom. Holden tudja. System 7 - Planet 7 remix. Progressive trance és pihényi teches beütés. Itt is dominál a progressive meg az emlékeim. Itt még azt hittem, hogy Holden mindig lesz szíves és megmarad ily klasszikusnak. Ott van a Breathe On Me remix, amit Britney-nek készített. A dub nem rossz, hozzám mégis a vocal verzió áll közelebb. Imádom azt a szaggatottságot, azt a feszültséget amit okoz majd felold, azt a frenetikus hangvariációt amit Britney nyávogásából átalakított. Egyszóval tökéletes. Már itt gyanús volt, hogy Ő a tökéletes. Aztán ott van a Kirsty Hawkshaw remix. Unom már, hogy ennyien feldolgozták és megremixelték az It's A Fine Day-t, de ez most tényleg valami más. A kellemes hölgy mégkellemesebb hangja mellett Holdennek sikerült becsempésznie a dalba azt, amit eddig egyik feldolgozásba (még az eredetibe sem) sikerült senkinek becsempésznie. Korszakalkotó. Az Ariane - Eternity valamint az Ashtrax - Digital Reason-nak készített Ogenki Clinic remix (amit Gwill Morris-szal közösen vezényelgettek) szintén ott van a listában, kipipálva. Tehát orgazmikus. Egy újabb kategóriába tartoznak a Julie Thompsonnal való közös felvételek, a Nothing és a Come to Me. Ezek közül az én személyesebb kedvencem a Come to Me (ebből is a Last Version). Minden benne van ami kell: sötét hangulat, depresszív akkordok, kellemetes, finoman elcsukló vokál szolid szöveggel (You don't need to breathe, baby, just come to me ésatöbbi). Sugárveszélyesek ezek a dalok! Nemrég "megszületett az új Holden". Legalábbis sokan ezt mondják amióta kicsit ütemesebbre, észvesztőbbre, fejetlenre, agyamentre vette a dolgokat. Megremixelte Madonnát és Depeche Mode-ot is. Mindkét alkotás fenomenálisra sikeredett szerintem, noha kicsit idegenkedtem tőlük eleinte. A Get Together és a The Darkest Star is fényesen csillog Holden termékenységének a csúcsán. Sokan elidegenedtek tőle pont ezek miatt az alkotások miatt, de szerintem aki valóban ráérez az Ő mélységeire, pont ez kellett volna az a pont legyen, ahol megerősödik ragaszkodása Holden iránt. Szintúgy választópont volt az At The Controls első kiadványa. Emlékszem még milyen felháborodást váltott ki mindenkiből. Az egész világ a Balance 005-tel hasonlítgatta össze. Nos kedveseim, a Balance 005-tel NEM SZABAD semmit összehasonlítani, itt kezdődnek a hibák. Az a válogatás szent és sérthetetlen úgymond, mert úgy tökéletes ahogy van. A zene Bibliája. Nem fecsérlek szavakat vele kapcsolatban, egy élet nem elég annak, hogy megértse, aki amúgy nem ért hozza. Szóval, az At The Controls-szal is bizonyított. Számomra is keményebb tojás volt. Meg kellett bírkoznom vele. Feladatomnak, azaz kötelességemnek éreztem, hogy fogjam magam és megemésszem. Mert szó mi szó, nem sikeredett valami könnyen emészthető habos dologra. Kemény massza, amit végül sikerült megfejtenem. Így haladtam tovább Holdennel együtt a fejlődés útján. Holden nem akar semmit változtatni az elektronikus zenén. Mindenki azt hiszi, hogy lázong, mindenki azt gondolja, hogy lázadásból teszi azt, amit manapság tesz. De nem, Ő csak saját magát bontakoztatja ki az ő angolos módján. Nem megbotránkoztat, hanem nevel. Igencsak kellemes oktatásban részesíti a nebulóit, az biztos. A következő lépés egy saját album volt. The Idiots Are Winning. A lábaim is belereszkettek, amikor meghallottam, hogy hamarosan érkezik az ALBUM. AZ ALBUM. A füleim is bele, amikor meg is hallgattam. Először a szokásos csalódottság uralkodott el rajtam. Kevés dal, kevés újdonság. Egyéb dalokból kitépett marcangok, más öltözékben. Háborgott a lelkem. De hamar rájöttem, hogy hát bolond vagyok, nem más! Hiszen ott van a Lump. Ott van az 10101. Ott a Lumpette. Az Idiot. A Corduroy. A Flute. Sőt, még az Intentionally Left Blank (értsd: 2 perc 5 másodpercnyi konkrét csend). Megtaláltam ebben is a szépséget. Megérte kitartani, úgy érzem. Hiszen a legutolsó EP ismét valami olyan, ami felett elsíklani lehetetlen. A Milky Globe-bal való közös Sun Spots-ról van szó. Minimálnak semmiképp nem nevezném, de a progressive-hoz sincs túl sok köze. Amúgy is, Holden utálja a stílusba való bedobozolást, úgyhogy igyekszem nem megszentségteleníteni az érzéseket. Amúgy Holden minden alkotásáról úgy vall, hogy trance. Aki tudja, hogy miről beszélek, annak bizony nagyon mókásnak és bátornak hathat ez a kifejezés. De Holdennek itt is igaza van. Mit neki stílusok! A trance az egy állapot, az egy eufórikus érzéstömb kifejlete - és igaza van ismét, hisz ezt az érzést provokálja ki minden egyes alkotása belőlem... hogy az már majdnem fáj!

Ezt jelenti tökéletesnek lenni. Holdennek lenni. Remélem, hogy kis világunk sosem fogja őt elveszíteni - legalább zeneileg. Alternatívákat aligha látok. Habár azért van pár tippem. Ismerek még két hibátlan alkotót. Hibátlanok, de még el kell telnie egy kis időnek, hogy azt mondjam, hogy tökéletesek. Bizonyítottak, sokat bizonyítottak, de még nem eleget. Nathan Fake meg Petter (ez utóbbiról sokan vitatkoznak velem, nem tartják elég méltónak a pozícióra, ahova emeltem). Ők lesznek majd hamarosan a következő tökéletes-széria. Biztos vagyok benne, legalábbis nagyon pozitívan reménykedem. A Border Community-nak erősödnie kell és fejlődnie. Ha fejlődnie nem is, a szintet mindenképp tartaniuk kell (az új Mistress Barbara release-re viszont eszméletlenül kíváncsi vagyok. Hogy tud az a nő valami olyant alkotni, hogy "pont a Border Community stílusába épül be"? Nagyon kíváncsi vagyok már!) Talán naiv vagyok, hogy ilyesmit remélek, de fontos az a lelki elemózsia.

És voilá, ezzel fel is állítottam a top 3-at. :) Dobáljatok!

Kategóriák

Zene

Címkék

holden , zene

Komment

Eddig 16 komment érkezett
  1. sk:
    2006. 12. 23. 0:48

    olyan volt ez az eszmefuttatas, mint a balance 005.ha egy szoval tobbet irtal volna, osszeomlott volna, ha kevesebbet, akkor is.tokeletes:d

  2. Tekla:
    2006. 12. 23. 2:01

    Ezt nagyon vágod kiscsaj :)

  3. schatzi:
    2006. 12. 24. 15:17

    Nem tudsz beszúrni valami playert, hogy tudjuk is nagykábé, miről va szó? :D

  4. Emøke:
    2006. 12. 24. 15:46

    megoldható, dolgozni fogok a témán, mert még sosem próbáltam itt... ;) mondjuk egy kis sample semmit nem fog érni, de legyen!

  5. Komp:
    2007. 03. 08. 22:46

    érdekes amit mondtál a balance 005-tel kapcsolatban, én pont azt nem tudtam hova tenni, a fear of silver planet (erről a mixéről nem esik szó) és az at the controls-t szarrá hallgattam, mondjuk a sorban füleled le őket és egy két megnyilvánulását is hozzáveszed egész jól végigkövehető a dolog, eleinte trance-t (fosp) majd az acid house-t (b005) később a leftfield zenéket (atc) nevezi meg mint inspirációt....

    ja meg a solistice-tól még ma is lúdbörőzök....

  6. Bence :
    2007. 03. 08. 22:53

    öööö

  7. Emøke:
    2007. 03. 08. 23:01

    Nem felejtettem el a Fear of a Silver Planet-et, csak... a maga idejében az valahogy kimaradt. Nem azt mondom, hogy nem tetszik, de kevésbé fogott meg, és nem hallgattam meg olyan sokszor, mint az At The Controls-t. Trance, progressive trance...még nagyon kezdetleges, mégis bonyolult, olyan igazi Holden-féle a FoSp (eh!), szerintem még mindig a B005 a legjobb, az AtC az MÁS, teljesen más. Nemcsak azok az előadók hatották rá, akik megtalálhatók a mixen, mármint közvetett módon is hatottak, nemcsak közvetlenül azzal, hogy éppenséggel megtalálhatók a tracklisten. Öh, ezt bonyolult így leírni. Azt akartam kihozni, hogy egyes dalokat nem azért tett bele a mixbe, mert azokat ő éppenséggel szereti, hanem valakinek az ajánlására. Az AtC-t többször meghallgattam, mint a B005-öt, mégis mégis... az utóbbin több felejthetetlen dolog van, mint az előbbin. Csak az Outhouse-t említsük pl., meg a Difference it Makes-et, meg Petter-t meg meg... :D

    Bence, mi ez az ööööö?

  8. Komp:
    2007. 03. 14. 11:20

    hát a fosp megvannak a gyermekbetegségei, leginkább h csak sp-s lemezek szerepelnek rajta, de én nem hinném h az atc-ra csak mások "ajánlására" tett fel zenéket, inkább ez tűnik nekem olyan szívből jövőnek, nálam ez a JAMES HOLDEN MIX, a best, az überelhetetlen, de hát ez is csak egy személyes vélemény, úgy ahogy a tied is.... na pusszantás;)

  9. holden:
    2008. 02. 23. 15:15

    köcsög holden lebuktál egy bizonyos lapon, ahol más aláírását utánozva próbáltad szidalmazni a lapot, kishitű bosszúból. te szánalmas.hu alak... :-) :-P zsidó vagy ugye? azok ilyen geci alakok...

  10. Emøke:
    2008. 02. 23. 17:01

    nagyon, de nagyon összetévesztesz valakivel...

  11. Cölöp:
    2008. 04. 29. 23:29

    Tud valaki valamit a Fortdax - Fortune telling fish, curled to suggest home c. dalról? Megjelent ez önállóan, vagy csak a Balance005-ön található meg?

  12. Emøke:
    2008. 05. 01. 9:49

    Cölöp, megjelent még 2002-ben, az "At Bracken" vinylen. Itt egy link, megnézheted a teljes listát: www.discogs.com/release/83060

  13. Cölöp:
    2008. 05. 17. 1:04

    Köszi Emöke a segítséget.
    Amúgy teljesen egyetértek a véleményeddel Holdenről. Nálam pont úgy volt, hogy a Get together és a Darkest star után kezdtem el komolyabban keresni, hallgatni.
    Nagy kedvencem a The Wheel, ezt is megemlíthetted volna. :)
    A héten kapom meg a Balance 005 albumot egyenest az USA-ból, már nagyon várom.

  14. Emøke:
    2008. 05. 18. 8:58

    Nagyon szívesen, Cölöp. Amúgy én is pont Amerikából kaptam még jóóópár évvel ezelőtt! Hatalmas élmény az a válogatás, meg is kell hallgassam rögtön! :)

  15. spidermike:
    2008. 07. 06. 11:13

    ilyet is csak egy lány írhat... =) olyan ez mint a vattacukor...édes de nem laksz jól vele.... :P
    amúgy nem baj...szerintem james holden zenéi inkább a csajokat mozgatják meg....

  16. Emøke:
    2008. 07. 06. 20:28

    Ez már ANNYIRA rég volt. Azóta ANNYI minden változott. :D Más dolgok mozgatnak meg mostanában...

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

Ennek a blognak a kommentjei moderálva vannak, így ha a kommented nem jelenik meg azonnal, ne keseredj el, a blog gazdájának előbb jóvá kell hagynia.